Szabolcs

Szabolcs község bemutatása

A megye 11 kistérsége közül az egyik legcsodálatosabb Szabolcs község, mely nem csak arról vált híressé, hogy a megye névadó települése, de számos nagyszabású történelmi múlttal és értékkel is rendelkezik. Szabolcs község a Tisza bal partján, Tokajtól 9 km-re található. Szabolcs, a magyarság egyik legrégebbi települése. Szabolcsot az 1092. május 20-án megtartott egyházi zsinat és törvényhozó országgyűlés tette mindörökké híressé, amelyen maga Szent László is jelen volt.

A község egyik nevezettesége a nagy kiterjedésű földvára, ami a szabolcsi ispánság, majd a későbbi Szabolcs vármegyeközpontja volt. Anonymus szerint Árpád fejedelem Szabolcs nevű unokaöccse építtette, aki Árpád után vált fejedelemmé. A régészeti eredmények szerint a vár a honfoglalás után, a 10. században épült. Az 1085. és 1091. évi úz-kun-besenyő támadások után falait kijavították, vastagították. A tatárjárás után a megyét irányító ispán és az egyházi vezető népével együtt elhagyta e területet, így a várat is. Azóta az elkorhadó faszerkezetből kiömlő föld domború, begyepesedett sáncot alkot, melyet mi már „földvárnak” hívunk. Ma Közép-Kelet-Európa egyik legjobb állapotában fennmaradt 10. századi földvár mely erőssége révén méltán élvezhet műemléki védelmet.

A Mudrány kúria 18. század végi késő barokk épület. A 19. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A kúriát a XIX. század végétől egészen 1978-ig református lelkészlakként használták.

Az épülethez irodalmi emlék is fűződik: Móricz Zsigmondot barátai egy tiszatelki vendégeskedés után vitték el Szabolcsra, s az itt szerzett élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be az író. Később Ebéd című híres novellájában is megörökítette itteni benyomásait: a Mudrány-kúria ebédlője volt a színhelye az elbeszélésben ábrázolt nevezetes lakomának. Ma kiállítás látható itt.

2012-ben a helyi nevezettességeket bemutató kulturális látogatóközpont létesült Szabolcs községben, mely a földvár és a református templom közvetlen szomszédságában található. Célja, hogy a település történelmi nevezettességeit megismertesse a turistákkal és a vendégekkel. Információs pont, konferencia terem, vizesblokk és kisebb konyha rész teszi ki ezt a község érdekeit szolgáló épületet. Az ide látogató turistacsoportok, iskolások és családok kényelmét szolgálja.

Valószínűleg Szent István alapította a 11. századi, román stílusú templomot, mely ma a községet református templomként szolgálja. Az eredetileg háromhajós templomot a 15. században újjáépítették, és gótikus nyíláskeretekkel látták el.
Ez időből falképek is maradtak.

A román kori épületet az 1357-ből való első írásos említése Máriának szentelt monostornak tartja. A 18.-19. század során egyetlen teremmé alakították át, s három pillérének alapjait csak az 1970-71-es ásatások során találták meg ismét. Az 1978-ra befejezett műemléki helyreállítás során eltávolították az értéktelen ráépítéseket, az új tetőszerkezet pedig az egykori belső tér arányait érzékelteti. Az így kialakult különleges megoldás révén, eredeti és jelzésszerű középkori részletek is megtekinthetők. A templombelsőben gótikus sekrestyeajtó, szentségtartó és faragott keresztelőmedence található.